Egy kullancs csípése számos fertőzés kialakulását vonhatja maga után.
Ezek közül az egyik legjobban ismert a vírusos agyvelőgyulladás – ez sokkal ritkább, lefolyása nehezen téveszthető el, a súlyos tünetek hamar kialakulnak, és létezik ellene védőoltás. Ha azonnal nem jelentkeznek maradandó, súlyos tünetek, akkor a betegség hatásától a továbbiakban nem kell tartani.
A leggyakoribb kullancsok által közvetített fertőzés a Lyme-kór. Okozója, a Borrelia burgdorferi bizonyítottan képes arra, hogy az immunrendszert befolyásolja, ezáltal az ellene fellépő immunreakciót – a szervezet védekezését – csökkentse, gátolja, vagy módosítsa. Ez megmutatkozik az ún. hosszútávú immunválasz (IgG ellenanyagok) kialakulásának késedelmében vagy teljes gátlásában is. A fertőzés befolyásolhatja például egy más betegségre adott oltóanyag hatásának kialakulását is. Kísérletek igazolták, hogy Lyme borreliosis esetén egy másik betegségre kidolgozott oltóanyaggal nem váltható ki a védettség: magyarul a Lyme borreliosis széleskörűen gátolja a szervezet védekezését. Erre utal a kórokozót károsító ellenanyag kialakulásának késése is, amely egyidejűleg a diagnózist is nehezíti.
Két tényezőt kell figyelembe vennünk a kullancsok által terjesztett betegségekkel kapcsolatban::
- egyrészt így nemcsak a Lyme-kór, de a kullancsok által terjesztett egyéb bakteriális fertőzések kórokozói is terjedhetnek kullancsok csípésével (Bartonella, Babesia, Anaplasma, Ehrlichia, stb.),
- másrészt a Lyme-kór által gyengített immunrendszer mellett más, a szervezetben lévő, vagy frissen szerzett fertőzések súlyosabb hatással jelentkezhetnek, esetleg huzamosabb ideig fennmaradhatnak.