Kullancs

A kullancsok számos betegség terjesztői, melyek közül a leggyakoribb a Lyme-kór. Bár számos más nagy emlősállatban, rovarban és rágcsálókban is megtalálható ennek kórokozója, a Borrelia burgdorferi baktérium, emberre való terjedését Európában elsősorban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) biztosítja.

A kullancsok fejlődése 3, de akár 6 évig is eltarthat, ennek során egyre nagyobbak lesznek, és jellemzően egyre nagyobb állatokhoz, végül az emberhez kapcsolódnak. Mégis a legveszélyesebb, amikor egy kisebb, korai fejlődési formájú kullancs csípi meg az embert, mert a kisebb kullancs szinte észrevehetetlen.

A kullancsok élettere jellemzően a hűvös, nedves, párás, aljnövényzetben gazdag, állatok-járta, bokros-erdős területek, de Európa szinte minden részén előfordulnak kullancsok, így a szárazabb éghajlatokon és a városokban is.

A kullancsok a Lyme-kór, de más betegségek okozóit is elsősorban fertőzött állatok vérével szívják magukba és adják tovább. Az aljnövényzeten vagy a rágcsáló-almokban várják a következő „áldozatukat”, de megfigyelték a levegőben „repülve” történő mozgásukat is. Nem kell azonban megijedni az égből leselkedő veszélytől, hiszen a leggyakoribb csípési pontok a földhöz közelebbi testrészeken találhatók. Ezért, ismerve táplálkozási szokásaikat, elsősorban a zárt alsótesti ruházat a legfontosabb, és a különböző kullancsriasztó eszközök-vegyszerek is itt a leghatékonyabbak.

Számos legenda kering arról, hogy a csípés után mennyi idő múlva kezd el fertőzni egy kullancs. Az mindenképpen bizonyított, hogy akár néhány órán belül a kullancs közvetlen kapcsolatba kerül a vérárammal, és megindulhat a kórokozók szaporodása. Az is tény, hogy 24 óra után már jelentős mennyiségű kórokozó jut vissza a kullancs testéből az emberbe.

Érdemes tehát egy túra alatt többször is átnézni a ruházatunkat – praktikus a világos szín – , és hazaérkezés után a ruhákat átvizsgálást követően zárt helyre tenni a mosásig. A túra végén a testhajlatokat, testfelületet meg kell vizsgálni, a már csípésre készülő vagy azt megkezdő kullancsok eltávolítása céljából.

A kullancsok eltávolítását csipesszel vagy speciális eszközzel végezzük, semmiképp se kenjük be, égessük el, vagy okozzuk elpusztulását, mert ekkor a fertőzött vért és testnedveket a sebbe injektáljuk, préseljük. A kiszedéskor csak a bőrhöz legközelebbi részt fogjuk meg (fejtor), határozott mozdulattal távolítsuk el, és a potrohot semmiképp se érintsük. A csípés helyét lehet fertőtleníteni, de ez a betegségek terjedése ellen nem véd meg. Ha egyes testrészei (pl. szájszerv) bennemaradnak a sebben, nem probléma, az magától ki fog lökődni.

A kullancsok csípése nem érezhető, mivel érzéstelenítővel csípnek. Hámot oldó, érgörcsöt és véralvadást gátló anyagokat, és rögzítésre alkalmas „cementet” alkalmaznak az észrevétlen, biztos és hosszan tartó vérszívás érdekében.

A kullancsok bármikor megjelenhetnek, ha a napi átlaghőmérséklet 7°C fölé ér, így hazánkban márciustól októberig gyakrabban fordulnak elő.